A legtöbb vásárló az egészsége érdekében választja a gluténmentes termékeket, mivel szervezetük nem tudja megemészteni a glutént tartalmazó gabonákat. A cöliákiás betegeknek a gluténmentes ételek jelentik az egészséget!

A gluténmentes étkezésben tilos a búza, az árpa és a rozs fogyasztása.

Több okunk is lehet arra, hogy miért fogyasszunk gluténmentes ételeket:

- cöliákiás és a nem cöliákiás gluténérzékenység esetén;

- egyéb betegségek megléte esetén pl. autoimmun pajzsmirigygyulladás, SIBO, IBS, endometriozis, PCOS és egyéb gyulladásos megbetegedéseknél;

- ha gyenge a gyomorsav (gyenge emésztés), antibiotikumos kezelések alatt és után;

• amikor az emésztőrendszer tehermentesítése a cél (az emésztés sok energiát vesz el a szervezettől, ezért a gyógyulást segíthetjük azzal, hogy könnyen emészthető ételeket fogyasztunk vagy böjtölünk pl. vírusfertőzés esetén).
•  

Cöliákia: autoimmun betegség, amit az egyes gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) található anyag, a glutén vált ki. Ezt a fehérjét az érzékeny emberek emésztőrendszere nem tudja feldolgozni, ezért a szervezet ellenanyagot termel, ez indítja el az autoimmun folyamatot. A gluténérzékenység esetében ez a folyamat elsősorban a vékonybél egyes szakaszait érinti: a bélbolyhok károsodnak, majd teljesen ellaposodnak, elhalnak, ami felszívódási zavarhoz vezet, és állandó gyulladás alakul ki. Vérvizsgálattal és vékonybél biopsziával egyértelműen felállítható a diagnózis.

Aki cöliákiás gluténérzékeny, annak teljes mértékben ki kell iktatnia az étrendjéből a glutént tartalmazó alapanyagokat. Nekik még arra is fokozottan kell figyelniük, hogy olyan gyárban készült és csomagolt terméket válasszanak, ahol az nem is érintkezhetett gluténnal. Ezek a termékek ma már jelölve vannak a GM megjelöléssel (ellenkező esetben allergénként fel kell tüntetni a terméken, hogy glutént nyomokban tartalmazhat). A Szafi termékek kivétel nélkül gluténmentes termékek, így biztonsággal fogyaszthatják a cöliákiások is.

NCGS – nem cöliákiás gluténérzékenység: Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használják, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát), sem pedig a búzaallergiát. Leggyakrabban antibiotikumos kezelést követően, vagy valamilyen emésztőrendszert érintő betegség következtében alakul ki. A bélfal áteresztő képessége megnő, mivel a tápanyagok félig emésztetlenül haladnak végig az alsó emésztőtraktuson (erre az immunrendszer védekező mechanizmussal válaszol). Ebben az esetben antitestek hiányában sem közvetlenül szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki a probléma. Ha sikerül az emésztőrendszert meggyógyítani (ám ez egy hosszú folyamat) akkor újra lehet glutén tartalmú ételeket is fogyasztani, mivel már képes lesz a szervezet megemészteni (de ajánlott inkább a hosszú kovásszal készült kenyeret választani az élesztős kenyerek helyett).

A glutén meglévő probléma esetén fokozza a szervezetben a gyulladást, ezért a különböző gyulladásos megbetegedések esetén is javasolt a gluténmentes étrend.

Aki minden szempontból egészséges, annak is érdemes gluténmentes napokat beiktatnia az étrendjébe (nekik nem javasolt a teljesen gluténmentes étkezés). Nem csak változatosabb lesz a heti menü, de az emésztőrendszernek és az egész szervezetnek is jót teszünk vele. Javasolt áttérni a házi, hosszú kovásszal készült kenyerekre, mert ezek jobban emészthetőek mint a bolti, élesztős társaik.